Stressz és annak nőgyógyászati következményei
2014.08.19 Vissza a bloghoz

Szerzői jogok: Jelen írásos-anyag -a jogtulajdonos írásos jóváhagyása nélkül -sem egészében, sem részleteiben nem sokszorosítható vagy közölhető; semmilyen formában és értelemben, elektronikus vagy mechanikus módon, beleértve a nyilvános előadást vagy tanfolyamot, a hangoskönyvet, bármilyen internetes közlést vagy megosztást, a fénymásolást, a rögzítést, vagy az elektronikus információrögzítés bármely egyéb formáját.
Jogtulajdonos: dr Béres László

 

Functionalis Hypothalamicus  Anovulatio ill. Amenorrhoea”  a stress-reakció része ennek  kulcs-lépése”  a köztiagyban lévő GnRH pulzus generátor   szuppressziója

A stressz-reakció lényegét Selye János  az 1930-as években ismerte fel:

Tanai szerint a stressorok megzavarják a szervezet homeosztatikus egyensúlyát és a szervezetet  -a túlélés érdekében- alkalmazkodásra késztetik

A különböző stresszorok  sztereotip endokrin-választ váltanak ki:

Szerző: dr Béres László

Aktiválja a hypothalamo-hypophysis-mellékvesekéreg azaz a CRH-ACTH-cortisoltengely  működését

A hypothalamus-hypophysis-mellékvese tengely aktivációjának szerepe, hogy választ adjon az akut kihívásokra: lehetővé teszi a szervezet energiaforgalmának adaptációját ill. biztosítja -az életet jelentő- gyors magatartás változás élettani feltételeit: fight or flight”, azaz a  “harcolj vagy menekülj” reakció mögött ugyanaz az endokrin adaptációs (stressz)folyamat áll.                                       

Ha a veszélyforrás eltűnik a stressz is maradéktalanul megszünik, a szervezet visszatér eredeti kiegyensúlyozott, nyugodt és ellazult állapotába.

A támadó egyed –a stresszel járó fizikai aktivitásban- szintén maradéktalanul  “kiéli” magát.

Ez a fajta “szabályos stress”  nagyon fontos az ember életében:

nélküle az emberi lét nélkülözné az alkotás és siker örömét, hiányozna belőle az egészséges félelem és aggódás. A modern élettel  gyakran együttjáró krónikus  stress  viszont a szervezetet állandó készenlétben, afféle részleges “harcolj vagy menekülj” állapotban tartja melynek során az éberség szorongássá alakul egy idő után a szervezet elveszti ellazuló képességét  és a stressz elmúltával sem képes megnyugodni. A stressz-hormonok szintje emelkedett marad.

 

Selye elsőként vizsgálta a“krónikus pszichogén stressz” szomatikus hatásait:

Ennek alapján a krónikus stressznek  3 szakaszát állapította meg:

következmény: pszichoszomatikus betegségek, pl.:gyomorfekély,szívbetegségek, immunrendszer károsodása

Ma már  human vizsgálatok sora igazolja,hogy a HHM-tengely krónikus aktivizálódását a HHP*-tengely fokozatos szuppressziója, “lecsendesedése” követi.

*(hypothalamus-hypophysis-petefészek-tengely)

Hypercortisolismus FHA-ban

FHA-ban a kortizol-szintek szignifikánsan magasabbak, mint eumenorrhoeában -és bár a kortizol-szekréció fiziológiás jellege részben megtartott marad– ez a különbség az éjszakai órákban a legjelentősebb.

LH pulzusok száma csökken FHA-ban

A FHA-ban tehát az  emelkedett kortizol-szintek mellett az LH pulzus frekvencia 50%-kal kisebb, mint eumenorrhoeában

Berga et al. Amplified cortisol and amenorrhoea Fertility and Sterility Vol.67, No.6. June 1997. 1024-1030.

Az elégtelen kalória bevitellel járó táplálkozási zavar is stressz-folyamatot indít meg: aktiválódik a HHM-tengely  és szuppresszálódik a HHP-tengely.

Malnutríció hátterében sokszor személyiségzavar vagy divatirányzat húzódik meg.

Ugyanígy stressz-folyamatot indít meg a rendszeres fizikai túlterhelés is. Ez sport-amenorrhoeát eredményezhet.                

A petefészek alulműködés mértéke függ az igénybevétel erősségétől és időtartamától az egyén stressz-érzékenységétől, melyet a genetikai hajlam, biológiai fejlettség, környezeti tényezők határoznak meg.

HHP-tengely gátlásának pontos mechanizmusát  az utóbbi évek állatkisérletei tárták fel: Ezek szerint a GnRH pulzus generátor szupresszióját, CRH centrális gátló hatása okozza.

A CRH-sejt a stressz-indukálta neuroendokrin folyamatok fókuszpontja és egyben az általános adaptációs válasz “első közös pályá”– jának,  a HHM-tengelynek a kiindulópontja.

A CRH-sejtek  a nucleus paraventricularis kissejtes régiójában foglalnak helyet. A mag kapcsolatban van a szimpatikus idegrendszer részét képező agytörzsi  locus ceruleussal de a neocortex-szel és a limbikus rendszerrel is.

A CRH fokozza a hypophysis  ACTH szekrécióját, amely  stimulálja a mellékvesekéreg cortisol szekrécióját.

De hogy jön létre krónikus stressz során a hypercortisolismus?

Ui. elvileg a cortisol negatív visszacsatolása csökkentené a CRH-szekrécióját.

A magyarázat az, hogy krónikus stressz folyamán a CRH-sejtek nemcsak CRH-t, hanem AVP-t is szecernálnak. Az AVP –a CRH-hoz hasonlóan-  stimulálja az ACTH és cortisol szekréciót, de nem érzékeny a negatív visszacsatolásokkal szemben, tehát emiatt szekréciója nem csökken.

Krónikus stresszben tehát a hypercortisolismus kialakulásáért a kombinált AVP-CRH szekrécióa felelős. Hosszútávon  az emelkedett cortisol-szint neurotoxikus, szorongást, magatartászavart, depresszív hangulatzavart  okoz, hosszabb távon az agyi neuronhálózatok átrendeződését is megindítja.

A cortisol-többlet csökkenti a thyreotropsejtek TRH érzékenységét, ennek következtében csökken a TSH- és az fT3-, fT4- szint. Mindez centrális hypothyreosist okoz, mely önmagában is növeli az infertilitas, vetélés, koraszülés, az utód pszichoneurogén zavarainak kockázatát.

Az ACTH a pro-opiomelanocortin (POMC) prekurzor molekula peptid-származéka. Ennek az óriás molekulának a hasadási terméke  a B-endorphin is. Ezért fokozódik az opioid-aktivitás krónikus stresszben  a CRH stimuláció hatására. 

A CRH hatására létrejött fokozott  opioid-tónus közvetlenül csökkenti a GnRH pulzus generátor pulzus frekvenciáját,  továbbá gátolják a tuberoinfundibuláris dopaminerg rendszert és stimulálják a serotoninerg-neuronrendszert, melynek következtében megemelkedik a PRL-szint, amely tovább növeli az opioid-tónust és a GnRH-szuppresszióját

Stressz és az ösztrogének közötti  kölcsönhatás

Ennek mechanizmusa: a mellékvese progeszteron-szekréciójának fokozódása szinergizálja az E2 LH-szekréciót stimuláló hatását

acyclitáshoz és infertilitáshoz vezető folyamat

Xiao E, Ferin M. 1998 Stress and the menstrual cycle J Clin Endocrinol Metab. 83:2454-2460.

A folliculáris fázis közepén  -egy stresszt okozó anyagot – endotoxint  iv. 5 napon át adva  eredmény:

következő stádium: a functionalis chronicus anovulatio syndroma

Kezdetben a progeszteronnal nem-ellensúlyozott  ösztrogéntúlsúlyos  tünetek  jellemzők.

Ez a PMS: dysmenorrhoea, emlőfeszülés, haspuffadás, végtagoedema

Később az ösztrogén-hiányos tünetek kerülnek előtérbe.kognitív és emocionális zavarok, (hőhullám ritka!!!).

a stressz felfüggesztése esetén  a folyamatsor  bármelyik pontján reverzibilis.

A HHP-tengely szuppressziója során, amikor a folliculogenesis felfüggesztődik a petefészek UH-képére  amicrocystás szerkezet lesz a jellemző.

A stress helyi hatásai                       

CRH-receptorok  megtalálhatók  az endometriumban, a theca-sejtekben, a stromában  és  az érett oocytában

Kimutatták továbbá, hogy  a CRH autokrin-parakrin módon  gátolja a steroid-biosynthesist

Kérdés tehát:   a stressz-indukáltaCRH-nak van-e   közvetlen perifériás  hatása?

Az elmondottak alapján az FHA kezelésének legevidensebb módja: a stressz-oldás

Erre  számos  “nem hagyományos”  kezelésmód áll rendelkezésre, ilyen pl.:

Számos endokrinológiai módszer is rendelkezésünkre áll, melyek két elv köré csoportosíthatók

HHP-tengely rendezése: a pulzatilis GnRH vagy a gonadotropinok alkalmazása

HHM-tengely rendezése: CRH-antagonisták amelyek a vázolt mechanizmus alapján engedik a GnRH pulzatilitas az oestrogen-szekréció és az ovulatorikus normal ciklus helyreállítódását

Antivasopressin gátolja a hypercortisolismus kialakulását

Ezeken kívül fontosak a stressz-okozta  egyéb neuroendokrin-zavarok egyenkénti  rendezése is

nemcsak a termékenységet növeli, hanem a magzat testi és szellemi fejlődését is elősegíti

ha a terhesség nem cél:

HPK

ha a fogamzásgátlás mással nem megoldható az első két célt  OAC-vel is elérhetjük. Rendkívül fontos a páciens megnyugtatása a funkciózavar lényegének megértetése önmagában stresszoldó hatású.

Hangsúlyozni kell: az állapot nem végleges, visszafordítható, szemlélet ill. élethelyzet megváltozásával spontán javulhat is

Végezetül  egy VIII. századi tibeti tantrikus mester szavaival szeretném zárni írásomat, annak illusztrálásaként, hogy a stressz-elmélet  modern megfogalmazása a régmúltban gyökeredzik:

“A gyógyítás lényege nemcsupán az orvosságban rejlik, és nem az egyhangúan végigkántált gyógyító szertartásokon múlik. Ne tekintsd betegséged akadálynak vagy erénynek. Hagyd elméd érintetlenül és szabadon… Vágj át a fogalmi gondolkodás áradatán… régi betegségek tűnnek el maguktól, és ép, egészséges maradhatsz”

Padmaszambhava, VIII.századi tantrikus mester