Nemi-hormonok és a depresszió
2010.10.15 Vissza a bloghoz

Szerzői jogok: Jelen írásos-anyag -a jogtulajdonos írásos jóváhagyása nélkül -sem egészében, sem részleteiben nem sokszorosítható vagy közölhető; semmilyen formában és értelemben, elektronikus vagy mechanikus módon, beleértve a nyilvános előadást vagy tanfolyamot, a hangoskönyvet, bármilyen internetes közlést vagy megosztást, a fénymásolást, a rögzítést, vagy az elektronikus információrögzítés bármely egyéb formáját.
Jogtulajdonos: dr Béres László

Korszerű epidemiológiai vizsgálatok kimutatták, hogy szorongásos zavarok és kedélybetegségek előfordulása nőkben 2-3-szor gyakoribb, mint férfiakban. A nők fokozott érzékenysége, vagy sérülékenysége magyarázatául számos bio-pszicho-szociális elmélet kínálkozik Jól ismert, hogy az endokrin tényezők kihatnak a pszichés életre. A nők endokrin szabályozása mozgalmasabb,mint a férfiaké. Négy olyan endokrin változásokkal járó időszakot ismerünk, ami csak nőkben fordul elő és amelyek közismerten pszichés változásokkal jár:

Valószínű, hogy az idegrendszer reagál érzékenyebben az érintett személyekben. A menopauza körüli időszakkal kapcsolatban gyakran találkozunk téves közhiedelemmel. Az egyik véglet, hogy 45-50 éveskor táján, ha egy nő bármilyen pszichés panasszal áll elő, az csak klimax lehet, és nem kell komolyan venni, természetes élettani változás stb. A másik véglet, hogy minden panasz mögött a menopauza endokrin változásai húzódnak meg és hormon kezelést kell alkalmazni. A menopauza provokáló tényező lehet egyes szorongásos zavarokban. Fel kell ismerni ebben az életkorban is a specifikus betegségeket és annak megfelelően, ha szükséges, kezelni őket.

Szerző: dr Béres László

A menopauzának jellegzetes pszichoszindrómája van, bár nem pszichiátriai betegség-egység., ami viszont gyakran tartós és súlyos és kezelés nélkül sok szenvedést okozhat. A tünetek nem specifikusak: álmatlanság, fáradtság, gyengeség, fejfájás, hasi puffadás, szexuális funkciózavar, koncentrációs nehézségek, figyelmi zavarok, megnehezült döntésképesség, önértékelési zavarok. Egyértelmű a diagnózis és a teendő, ha felismerhető a tünetek okozati és időrendi lánca., melyben az éjszakai verejtékezés és hőhullámok miatti rosszabb alvást követi a nappali fáradékonyság, gyengeség, ingerlékenység, feszültség, hangulati zavarok, pszichés teljesítmény romlás, kapcsolati zavarok. Ezekben az esetekben a menopauza domino effektusáról beszélünk.

Menopauza esetén az ösztrogén kedvező pszichés hatásában, azonban elsősorban a fent leírt dominó effektus megszakításának van szerepe. Progesztogének szorongás-oldó hatása a GABA receptorokon keresztül valósul meg.

A menopauzával összefüggő affektív zavarok kérdése még vitatottabb, mint a menopauza egyéb szomatikus következménye. Az összefüggés tanulmányozása, azért is problematikus, mert a menopauza és a depresszió definíciója is variábilis.

Nem tisztázott, hogy milyen súlyosságú affektív zavar tekinthető még elfogadhatónak a menopauzával összefüggésben.

Schmidt és Rubinov szerint habár a bizonyíték hiányzik arra vonatkozólag, hogy a major depressziók gyakoribbá válnának menopausa idején, a minor rendellenességek gyakoribbak perimenopauzában.

A menopauzával összefüggő hangulati szindróma részei:

A csökkent libidó, insomnia (alvászavar) és fáradékonyság lehet a vazomotoros tünetek következménye, amely gyakori a perimenopauzális periódusban. Pszichológiai tünetek gyakrabban jelentkeznek a menzes végleges megszűnése előtt, mint után.

Pszichológiai tünetek megléte 83%-ban összefüggött  a pszichiátriai anamnézissel, főleg a depresszióval, a szedett antidepresszánsokkal vagy ha az előzményben PMS vagy posztpartum depresszió szerepelt. 27%-ban az első depresszív epizód a perimenopauzában jelentkezett első ízben.

Ezek az asszonyok egy önmaga- kiválogatott csoport, akik éppen a pszichológiai problémák miatt jelentkeztek.

Következésképp az előzményben szereplő affektív zavarokkal küzdő asszonyok számára a menopauza -a depressziós epizód vonatkozásában- magasabb rizikót jelent.

Random vizsgálat nem mutatott ki major depresszió gyakoriság növekedést a menopauzával összefüggésben.

Az enyhébb pszichológiai tünetek, legnagyobb gyakorisággal, a menzes teljes megszűnése előtt 3-4 évvel jelentkeztek.

A HPK széleskörű használata felveti a szintetikus ovariális szteroidok pszichológiai hatásainak kérdését.

Az ovariális steroidok a központi idegrendszerben zajló neurotransmisszió több pontját érinti, amelyek végül is befolyásolják a hangulatot és szorongást. Erre vonatkozó adatok elsősorban állatkísérletekből származnak.

Az ösztrogén növeli a serotonin presynaptikus reuptake-ot. Az ösztrogén módosítja a norepinephrin szintet és csökkenti a MAO szintjét is., amely a norepinephrin degradációjáért lenne felelős. Az ösztrogén érinti a dopamin turnovert, növeli az agyi excitabilitást, érinti az endorphin és a GABA szintet.

Progesteron növeli a MAO szintjét. Csökkenti az agy excitabilitását, továbbá növeli a GABA hatását.

A klinikai tanulmányok rámutatnak, hogy az ösztrogén pótlás javítja a hangulatot és az általános közérzetet a menopauzalis asszonyokban.

Vannak olyan közlések, melyek szerint depressziósokban az ösztrogének az antidepresszánsok hatását felerősítik.

Egyes közlések szerint az ösztrogének csak a nem-depressziós ill. az enyhén depressziós asszonyoknál javítják a hangulatot. A klinikai depressziósoknál ez nincs tisztázva. Depressziósoknál még tisztázásra vár, hogy az antidepresszánsok mellett adjuvánsként használt ösztrogénnek van-e klinikailag szignifikáns hatása.

Számos study rámutatott, hogy a kombinált-HPK során a progeszteron elősegíti a depressziót. A készítmények ösztrogén komponensének növelésével gyengíthető ez a hatás.

Medroxyprogesteron, placebóval történő vizsgálata során kimutatták, hogy a MP nem növeli a dysphoriát.

A sequenciális és kombinált kezelés összehasonlításakor azok különbözőképpen hatottak a dysphoria előidézésében.

A dózis és a progeszteron naturális vagy szintetikus volta lényeges . A kombinált forma a népszerűbb, de ennél a formánál erősebben érvényesül a naponta szedett progesztogén hatás.

Sherwin tanulmányozta az ösztrogénhez adott tesztoszteron hatását. Úgy tűnik, hogy a tesztoszteron javítja a hangulatot és a szexuális funkciókat túlhaladva az ösztrogén hatásait. A szexualis funkciók magukba foglalják a szexuális érdeklődést, szexuális vágy ébredését és a szexuális aktivitás. A testosteron szuprafiziológiás dózisokban volt használva.

A teljes klinikai kivizsgálás indokolt, ha a menopauzális asszonynak pszichológiai, főleg, ha depressziós tünetei vannak. Nem helyes megközelítés az, ha a depressziós asszony, azért depressziós, mert “klimaxos”.

A klimakterium nem szükségképpen van összefüggésben a depresszió gyakoriságának növekedésével. Bár lehetséges, hogy inkább azoknál jelentkezik depresszió, akiknél az előzményben valamilyen affektív zavar már jelentkezett. Ha nincs kontraindikációja a HPK-nak, ha vasomotor tünetek előfordulnak és ha a pszichológiai dysphoria nem súlyos, a HPK (hormonpótló kezelés) az elsőnek választandó kezelés.

Pszichiátriai konzultáció indokolt, ha a depresszív tünetek súlyosak vagy, ha az öngyilkossági szándék felmerül.

Pszichiátriai konzultáció szintén indokolt, ha a HPK bevezetése során a páciens hangulata nem javul. Ilyen konzultáció tisztázza a diagnózist, részletesebb pszichiátriai anamnézist nyújt és feltárja a pszichoszociális változókat. Ha a HPK nem nyújt segítséget,akkor az antidepresszánsok használata indokolt. Vasomotor tünetek szükségessé teheti a HPK alkalmazását, ui. az antidepresszáns kezeléstől nem várható a hőhullám és a vaginális attrófia enyhülése. Ha az asszony pszichiátriai rendelésre megy először és csak utána jut menopauza-rendelésre, az antidepresszáns mellé adott adjuváns ösztrogén hatása a hangulatra, nem tisztázott.

Ösztrogének hatása a kognitív funkcióra

Az ösztrogén stimulálja a neuronális regenerációt, a neurotróp növekedési faktorokat, és modulálja szinaptikus funkciókat. Reverzibilis anatomiai változásokat is indukál: növeli a neuron méretét a hypothalamusz ventromediális magjában. Postmenopauzás asszonyoknál javítja az artéria carotis véráramlását és csökkenti a stroke rizikóját, amely csökkenti a multiinfarctusos demenciát.

Genazzani: A neuronok fontros célsejtjei a sex steroidoknak. A klimakteriális periódusban a gonadalis steroidok gyors csökkenése neuroendokrin változásokat okoz az agy különböző régióiban. A gonadalis szteroidok elégtelensége a központi idegrendszer működési zavara által, specifikus tünetek létrejöttéért felelős. Az ösztrogén megvonás a hypothalamusz szintjén vasomotor tüneteket okoz, megváltoznak az étkezési szokások, változás áll be a magas vérnyomás szabályozásában. A pszichológiai zavarok, olyan mint a depresszió, szorongás, ingerlékenység, hangulat ingadozás a limbikus rendszerben történő ösztrogén indukálta hatásoknak köszönhető.

Az ösztrogén agyra kifejtett specifikus neuroanatomiai és neuropszichológiai hatásainak hypotézise magyarázhatja a kognitív zavarok meglétét (Alzheimer típusú dementia). Klinikai és epidemiológiai tanulmányok kimutatták, hogy az ösztrogén pótló kezelés pozitív hatású a vasomotor instabilitásra és a pszichológiai zavarokra. Az ösztrogén pozitív hatása a hangulatra valószínűleg összefüggésben van annak stimulációs hatásával a serotoninerg ill. adrenerg tónusra. Az ösztrogén kognitív funkcióra kifejtett hatása különböző biológiai hatásokon keresztül valósul meg. Az ösztrogén bevitel növeli a totális cerebrális és cerebelláris véráramlást és javítja a cholinerg tónust, amely kulcs neurotranszmitter a tanulási és a memorizálási folyamatokban. A bizonyítékok azt sugallják, hogy a HPK csökkenti az Alzheimer betegség kialakulásának rizikóját.