Terhesek jódhiány profilaxisa
2010.10.14 Vissza a bloghoz

Szerzői jogok: Jelen írásos-anyag -a jogtulajdonos írásos jóváhagyása nélkül -sem egészében, sem részleteiben nem sokszorosítható vagy közölhető; semmilyen formában és értelemben, elektronikus vagy mechanikus módon, beleértve a nyilvános előadást vagy tanfolyamot, a hangoskönyvet, bármilyen internetes közlést vagy megosztást, a fénymásolást, a rögzítést, vagy az elektronikus információrögzítés bármely egyéb formáját.
Jogtulajdonos: dr Béres László

 

Világszerte egy milliárd ember tartozik a jódhiány okozta funkciózavarok rizikó csoportjába. Körülbelül húszmillió gyermeknek van a világon olyan szellemi defektusa, ami megfelelő jódellátással elkerülhető lett volna. Az emberiség eme súlyos egészségügyi problémája miatt a WHO felhívására 1990-ben nemzetközi elhatározás látott napvilágot, mely szerint a jódhiányt 2000. évre megszüntetnék a világon.

A magyarországi lakosság nagy része a földrajzi adottságok miatt, olyan fokban jódhiányos, mely jelentős hatással van a népesség egészségi állapotára.

Golyvás területek jódozott sóval történő ellátása 1950-ben indult Magyarországon. Ezt követően a golyva gyakorisága átmenetileg csökkent , majd a hatvanas évek második felétől kezdődően ismét növekedni kezdett. A hetvenes és nyolcvanas években a jódozott só ellátás szervezettsége megszűnt. A II. világháborút követően csaknem 50 évig nem volt forgalomban jódtabletta hazánkban. 1995 februárjában jelent meg újra az első jódpótlásra alkalmas gyógyszer, Jód plus tabletta néven, amely 50 ug jodidot tartalmaz tablettánként. Az 1989/90-ben elvégzett utolsó golyva gyakoriságot felmérő vizsgálat azt igazolja, hogy hazánkban a hatékony jódpótlást a mai napig sem sikerült megszervezni.

A jódhiány súlyossága napjainkban Magyarországon

Adott földrajzi területen a jódhiány súlyosságát és elterjedtségét legjobban a golyva gyakorisága és az ivóvíz jódtartama tükrözi. A vizelet illetve az anyatej jódtartamának meghatározása az egyedi jódellátottság megítélésére alkalmas módszer. 1989-re elkészült a magyarországi ivóvizek jódtartalmának térképszerű feldolgozása. Az Országos Közegészségügyi Intézet mérései alapján Magyarország lakosságának kb. 80%-a jódban szegény ivóvizet fogyaszt. Az Alföld középső részén a mély artézi kutak jóvoltából az ivóvizek jódtartalma ugyan bőséges, ám a lakosság ezen a területen is vezetékes ivóvíz helyett egyre inkább palackozott, alacsonyabb jódtartamú italokat fogyaszt, így gyakori az elégtelen jódellátottság. Ezen eredményekkel összhangban vannak a vizelet jódürítési adatok, amelyek szintén elégtelen jódbevitelt tükröznek. A fővárosi anyatej minták jódtartalma nemzetközi összehasonlításban közepesen alacsony és ugyanitt az újszülöttek vizeletének jódtartalma is jódhiányra utal.

Pajzsmirigyműködés szabályozása a terhesség alatt (Glinoer 1993)

• az emelkedő ösztrogén szintek a TBG emelkedését okozzák, amely relatív átmeneti hypothyroxinaemiát idéz elő. Jódhiány esetén a terhesek harmadát érinti. A TSH kényszerű emelkedése a pajzsmirigy stimulációját és megnagyobbodását okozza
• a hCG szint emelkedése szintén a pajzsmirigy stimulációjával jár (TSH receptorokon keresztül)
• fokozott jódvesztés: jelentősen növekszik a vizelet jód ürítés és a placentáris transzport
• fokozott thyroxin metabolizmus
• a jódigényt a megnövekedett extracelluláris tér is fokozza

Mérsékelt jódhiány esetén:

• relatív hypothyroxinaemia (T4/TBG moláris hányados progresszív csökkenése)
• relatíve fokozott T3 szekréció
• thyreoglobulin szint emelkedés
• 35%-os pajzsmirigy-volumen növekedés (versus 11% jó jódellátottság esetén)
• a magzat agyi fejlődéséhez a terhesség 12. hetéig anyai T4-ből származó T3-ra van szükség
• a terhesség további szakaszában a magzati pajzsmirigyműködéshez plusz jód szükséges, a mérsékelt jódhiány is magzati ill. újszülöttkori hypothyreosist okozhat
• szülés idején az asszonyok 70%-a mutat kritikus vagy átmeneti biokémiai hypothyreosist

 

Terhesek jódellátottsága Magyarországon

Észak-Kelet Magyarországon és Budapesten ill. Debrecenben végzett, a terhesek jódellátottságát célzó vizsgálat szerint 56,26%-ban ill, 57,2%-ban fordul elő jódhiány. A gravidák közel felében napi 100-150 ug jód bevitele nem volt elegendő, melyre 100 ug/l alatti a vizelet jód ürítés utalt. Debrecenben a terhesek 19,2%-ban volt a pajzsmirigy-térfogat a normál érték (18ml) felett. A szerzők rutinszerű jódpótlást javasolnak a terhesség és a szoptatás idejére.

Jódhiányhoz kapcsolódó szülészeti és neonatológiai kórképek

Jódhiány esetén mind a férfi, mind a női fertilitás csökken. Jódhiány mellett gyakoribbak a spontán vetélések és a megszületett gyermekek perinatális mortalitása is nagyobb, tehát a népesség reprodukciós képessége összességében romlik.

Terhesség alatti jódhiány okozta hypothyreosisnak súlyos komplikációi lehetnek mind az anyánál, mind a magzatnál vagy az újszülöttnél: terhesség indukálta hypertonia, preeclampsia, abruptio placentae, alacsony születési súly, halvaszülés, magzati distress szülés során. A embriók és a csecsemők kiemelt veszélyeztetettsége abból is adódik, hogy az idegrendszer kialakulása, differenciálódása jelentős mértékben függ a pajzsmirigy hormonjaitól. A mentális funkció romlását, neurosensoriális és neuromuszkuláris zavarokat figyeltek meg terhesanyák elégtelen jód bevitele esetén.

A jódhiány nemcsak a lakosság egészségi állapotára van hatással, hanem a hozzá kapcsolódó megbetegedések vizsgálata és terápiája is jelentős összegeket emészt fel .

Strúmaszűrés terhesség vagy terhesség igénye esetén

A terhesgondozás részeként, az általános orvosi fizikális vizsgálat keretében szükséges elvégezni a strúmaszűrést. A kiszűrt páciensek endokrin szakrendelésre irányítandók.

Jódpótlás

Jódpótlás fogalma alatt azt értjük, hogy jódot alkalmazunk, az elégtelen mennyiségű természetes napi jódbevitel kiegészítésére, a napi szükséglet biztosítása céljából. Az emberi szervezet napi jódszükséglete 10 éves kor felett 150 ug, terhesség alatt 175 ug, szoptatás alatt 200 ug. Jódhiányos területen (pl.: Magyarország) azonban számolnunk kell azzal, hogy az intrathyreoidalis jódtartalom a terhesség kezdetén csökkent, így valószínűleg 300-400 ug jódbevitel az ideális.

Fontos tényező a megfelelő compliance a gyógyszerbevétel vonatkozásában. A többlet jódbevitel terheseknél bizonyítottan nem káros (napi 2000ug-ig), ezért a napi 200ug jódpótlás mellett a terheseknek szánt és jódot is tartalmazó multivitamin készítmény szedése megengedett. A jódpótlást a szoptatás alatt is javasolt folytatni, tekintve,  hogy az újszülött minimális jódraktárral rendelkezik és egyetlen jódforrása az anyatej.

A jódpótlás elkezdésének ideje fontos tényező a magzat fejlődése szempontjából. A közelmúltban végzett tanulmány szerint a koraterhességben elkezdett jódpótlásnak kedvezőbb hatása van a magzat agyfejlődésére. Ezt a tényt figyelembe kell vennünk a terhesek jódprofilaxisának megtervezésekor. Ideális esetben a jódpótlás már prekoncepcionálisan elkezdődik.

Jódpótlás mellékhatásai terhességben

A jódpótlás leggyakoribb mellékhatása a jód-indukálta hyperthyreosis (jód-Basedow): jellemzője az exophtalmus, az antithyreoid antitestek hiánya, valamint a pajzsmirigy fájdalmatlansága. A kialakult hyperthyreosis általában nem súlyos , 1-6 hónap alatt spontán gyógyul. A terhesanyákat kevéssé érinti a jódhiányos területen elkezdett jódpótlás nyomán, főleg az idősebb korban jelentkező pajzsmirigy autonómia rizikójának a növekedése. Egy adott lakosság jódpótlásának megkezdését követően 6 hónappal kezd emelkedni a hyperthyreosis incidenciája, melynek csúcsát 1 és 3 év között éri el, ekkor a kiindulási értékhez viszonyítva 0,01-0,04%-kal gyakoribb ezen esetek száma, majd 3-10 év alatt, a jódpótlás folytatása ellenére, lecsökken az adott területen észlelt alapértékre.

A jódpótlás mellékhatásai dózisfüggők, többnyire farmakológiai dózisok alkalmazásakor észlelhetők és ezért nem várhatók a Jodid 100 illetve 200 terhesség és szoptatás idején történő alkalmazása esetén. Bár felírásuk előtt összességében célszerű figyelembe venni a helyi jódellátottságot , az alimentáris jódbevitel mértékét, jódtartalmú gyógyvizek fogyasztását, a terhességben használatos multivitamin készítmények jódtartalmát (Materna tbl pl.: 150 ug jódot tartalmaz) a jód-túlpótlás és a potenciális szövődmények elkerülése érdekében. Fontos továbbá az egyéni illetve a családi anamnézis pajzsmirigy betegségre vonatkozó adatainak rögzítése és adott esetben a jódforgalom és a pajzsmirigy funkció ellenőrzése endokrinológus szakorvos által. Úgy tűnik, hogy a terhességi jódpótlás előnyei messze meghaladják a terhességben ritkán jelentkező jód-indukálta hyperthyreosis potenciális rizikóját, bár nem teljesen tisztázott, hogy ez milyen mértékű veszélyeztetettséget jelent a magzati fejlődés szempontjából.

Gyakori probléma a jódpótlás elmaradása jódallergiától való félelem miatt. Ezért fontos hangsúlyozni, hogy az enterális jódpótlásnak nem kontraindikációja a parenterális vagy külső alkalmazás során jelentkező jódallergia.

Következtetések

A magyarországi jódellátottságot vizsgáló tanulmányok eredményei szükségessé teszik az ország egész területén a jódpótlás rutinszerű alkalmazását terhességben és szoptatás során. Fontos továbbá a közvélemény megfelelő tájékoztatása a jódhiány következményeiről és a megelőzés lehetőségeiről. Több évtizedes igyekezet ellenére a jódhiány felszámolása a mai napig sem történt meg hazánkban.

A terhességi jódhiány következményei jelenleg beláthatatlanok. A csökkent jódbevitel elősegíti a várandós nőkön a strúma kifejlődését. A graviditas első 10-12. hetéig a fetus az anya keringéséből kapja a pajzsmirigyhormont, mely az idegrendszer normális fejlődéséhez esszenciális. Legújabb vizsgálatok szerint, amennyiben ez nem áll megfelelő mennyiségben a fetus rendelkezésére, az újszülöttben a pszichomotoros fejlődés elmaradása figyelhető meg. Jelenleg nem áll kellő adat rendelkezésre, amely eldöntené, hogy ezen fejlődési elmaradás a későbbiekben normalizálódhat-e.

A jódhiányhoz kapcsolódó megbetegedések kivizsgálására és terápiájára évente elköltött összeg töredéke elegendő lenne a megelőzésre. Az elmúlt években hazánkban egyedül támogatott alimentális jódpótlási forma önmagában nem alkalmas a jódhiány felszámolására, ezért fontos ezt kiegészíteni a helyi igényekhez könnyebben igazítható egyéb jódpótlási formával. A jódpótlás a többi prevenciós törekvés közül kiemelkedik azzal, hogy sikere biztonsággal megjósolható: a jódhiányhoz kapcsolódó kórképek teljes egészében megelőzhetőek.